Fogathajtás története

 

Egy történelmi visszatekintés

 

 A mai világban elengedhetetlen szükségünk van a gyors, praktikus járművekre, de mégis a csillogó-villogó szuper csodák sem feledtetik velünk a hagyományos közlekedési eszközt a lovat. A lovassport benne a fogathajtás ősidőkre tekint vissza, még akkor is igaz ez, ha a modern szervezett sport alig több mint 100 éves múltra tekint vissza. Ki ne  emlékezne a történelmi filmek lovas-, és kocsiversenyeinek hőseire.

 Honfoglaló őseink is lovon, szekereken - a teljesség igényével azt azért itt és most jegyezzük meg, hogy abban időben a szekereket ökrökkel vontatták - érkeztek ide a Kárpát medencébe.

 

 A korábbi századokban a fő közlekedési eszköz a ló és lóval vontatott szekerek voltak. Magyarország városi és vidéki útjain még a XIX században is sőt még a századfordulón is sokféle fogatoplt jármű: útihintó, batár, konflis, fiáker, postakocsi, tárkocsi, parasztszekér közlekedett.

 

 A lovasemberek között szinte mindig volt verseny, vetélkedés, ikié a legszebb fogat, lovak, szekér, hintó, avagy kié a leggyorsabb fogat. Versenyszerű keretek között a modern sport időszakában került a lovassport. Fogathajtás előde az un. távhajtó és ügyességi versenyek voltak. A lovak a XX. század második feléig szinte mindenütt munkaeszköz volt, szántottak, vetettek, vásárra jártak, a hadseregben is vontatásra használták. Az ipari forradalmat követően, majd a második világháborút követő robbanás szerű gép-, benne járműipari fejlődéssel párhuzamosan visszaszorult a minden napos életet szolgáló fogatos világ. ma már nem találkozunk postakocsival, úrihintóval, a városi fiáker és a konflis is csak turistalátványosság maradt.

 

 A kisparaszti/ a háztáji/ gazdaságokban, és az erdőgazdaságoknál, létrejött TSZ-eknél még néhol megmaradtak /igaz/ néhány évig csak a lóvontatású járművek, ma már lovakat legtöbb helyen sport- és turisztikai, valamint szórakoztatási célokra tartanak.

 

 Az ókori olimpiák elmaradhatatlan versenyszámát a fogatversenyt csak a legutóbbi időben  1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség /FEI/, amelynek határozata értelmében az I. hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.

 

 

 

Versenyei

 

 Hazai versenyei

 

A fogathajtósport a 60-as években vert győkeret magyarországon, előtt is voltak természetesen próbálkozások, de az első derby versenyt 1963-ban írta ki a szövetség, OB-t 1968-ban.

 

 - nemzetközi kupa verseny/ek/ -"A", "B" kategóriás-, országos bajnokság, derby, "A" kategóriás mínősítő, kupa- versenyek, területi, regionális, megyei versenyek, többfordulós bajnokságok /egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában - pónifogathajtásban kettesfogathajtó kategóriában van verseny, bajnokság ma hazánkban.

 

Nemzetközi versenyei

 

- fedettpályás - többfordulós európa-, világkupa sorozat /négyesfogathajtás kategóriában/

- szabadtéren - többfordulós világkupa /négyesfogathajtó kategóriában/, Challange sorozat, Duna - Alpesi kupa /kettesfogathajtó kategóriában/, világbajnokság / egyes-, kettes-, négyesfogathajtó kategóriákban /kétévenként/ - Európa bajnokság /1971 - 1981/ között volt megrendezve, azóta csak VB /1972-től négyes-, 1985-től kettes-, 1998-tól egyesfogathajtásban/  van és az utóbbi évtízedben a pónifogathajtás is teret követelt magának a hazai és a nemzetközi versenynaptárban - VB,  EB versenyeivel, nemzetközi és nemzeti bajnokságaival /egyes-, kettes és négyesfogathajtó kategóriákban/.

 

Lebonyolítás:

 

- egynapos /meghívásos, általában amatőr hajtók részvételével, vagy hírverés céljából - akadály-, un vadászhajtás/

- kétnapos / területi-,  megyei- versenyek, bajnokságok/ - elsőnap - maratonhajtás, második nap díj-, akadályhajtás

- háromnapos / hazai, nemzetközi hivatalos "A", "B" kategóriás versenyek, bajnokságok, derby/ - elsőnap - díj-, másodiknap - maraton-, harmadik nap - akadályhajtás.

 

 

 

 

 

A szabályok

 

  A sportág fejlődésével párhuzamosan sok változáson ment át, alapjai azonban változatlanok - azaz három versenyszámból áll ma is egy egy fogathajtó verseny - dij-, maraton- és akadályhajtásból.

 Sokáig főleg világ és európa bajnokságokon még versenyszám volt az un. bemutatás - de ezt főleg a megítélés szubjektivítása miatt törölték, ma már csak versenyen kívül, mint egy bemelegítésként, showként rendezik meg a VB hivatalos versenyei előtt.

 

 Valamennyi versenyszám hibapontjainak összesége adja a végső sorrendet, - hazai és nemzetközi versenyeken versenyszámonként is, és összetettben is hírdetnek eredményt.

 Bajnokot, győztest csak az összetett eredmény alapján avatnak.

 

Versenyszámok

 

Díjhajtás - a díjhajtás a mozgásban lévő lovak elengedettségének, hajlékonyságának, az egy-, két vagy négy ló munkájának, ajármódok szabályosságának, a feladatok pontos végrehajtásának, a hajtó szárkezelésének és hajlékonyságának a bírálata. Ezt a faladatot a már előre kiadott díjhajtó program alapján 40 x 100 méteres négyszögben telejsíti a hajtó. A négyszög bizonyos pontjai betükkel vannak jelölve, amelyek az egyes figurák és mozdulatok pontos végrehajtásában adnak támpontot a versenyzőnek és teszik egyértelművé a bírálatot.

Maratonhajtás  - a maratonhajtás az összetett hajtóversenyek legnehezebb és egyben leglátványosabb, legizgalmasabb része. A pálya öt szakaszra - "A" 6000m, "B" 1000 m, "C" 4000 m, "D" 1000 m, "E" 8000 m - benne általában 8 épített akadály -  van felosztva és minden szakaszra az iram és a távolság szorzataként un. alapidőt állapítanak meg, amelyet túllépni öt másodpercenként csak 1 hibapontért lehet. Az "A" és a "C" szakaszon még egy minimum időt is előír a szabályzat, amelynél korábban beérkezni szintén büntetéssel jár. Az "E" /corss/ szakaszon épített akadályok leküzdése a verseny leglátványosabb pontja. Az elmozdíthatatlan terepakadályok /fák, víz, gödrök.../ között az ABC betűivel kijelölt kapukon kell a fogatnak a lehető leggyorsabban áthaladnia. Mivel minden akadályban töltött másodperc 0,2 hibaponttal terheli a versenyzőt, igy itt a késedelmeskedés vagy netán fennakadás az egész versenyeredményre kihatással lehet. Pontos indulást, érkezést szakaszbírók mérik, az akadályok leküzdését akadálybíró/k/ figyelik és fotocellás időmérővel mérik.

 

 

 

Akadályhajtás - a verseny utolsó napján a már megismert pályán kerül sor az összetett fogathajtóverseny "C" versenyszámára az akadályhajtásra, melynek távolsága 600 - 800 m - 20 kapuval nehezített, benne 2 - 4 összetett elem. Itt a versenykocsik, hátsó keréknyomtávjához iagzított bójapárok között kell áthajtani a pályarajz szerinti vonalvezetésnek megfelelő sorrendben. A bólyák tetején 1-1 labda van, s a versenyzőknek úgy kell közöttük keresztülhajtani, hogy a labda ne essen le. Az akadályokat dobogó és különféle kombinációk tarkítják, emelve ezzel a küzdelem nehézségét és csigázva a nézők érdeklődését. Itt már a végleges helyezésre következtetni lehet, ugyanis a korábbi versenyszámok sorsolással megállapított sorrendje a verseny állásának megfelelően módosul: az elején indulnak a szerényebb eredményű versenyzők és utoljára az élen álló/k/: A hibátlan és alapidőn belül hajtók között összevetés dönt a versenyszám végső helyezéseiről, de ez már a végeredményt - egyéni és csapatversenyben nem befolyásolja.

 

Eredménylexikon

 

Abonyi Imrétől - Taczman Elekig

 

A fogathajtóspsort a legeredményesebb szakága a Magyar Lovas Szövetségnek, hisz versenyzői sikerszériája szinte példanélküli a hazai lovassportban.

Eddig:

 

- a FEI /1971 - 1981/ között hat európa bajnokságot rendezett

- 15 versenyzőnk állt rajthoz a 24 megszerezhető EB egyéni és csapatéremből 18 a magyar hajtók nyakába került - 10 arany- 3 ezüst-, és 2 bronzérem úgye -fantasztikus teljesítmény, ami Dr Várady Jenő és az általa vezetett magyar hajtók dicsőséges aranyérmekkel kövezett évtízede volt, nem volt olyan EB, ahol magyar EB érem nem született volna.

- Magyarország 1971-ben Budapesten rendezett EB-t, fantasztikus közönség és sportsikerrel - egyéni I-II-III helyen is és csapatban is magyar hajtók a dobogó "európa" tetején.

 

- 16 négyesfogathajtó világbajnokságot rendezett a FEI /1972-től/

- egyéniben - a magyar hajtók 5 arany-, 4 ezüst-, és  6 bronzérmet

- csapatban  -                           4 arany-, 4 ezüst-,  és 1 bronzérmet szereztek

- 19 versenyzőnk indult VB-ken, legtöbbször a magyar hajtókirály Bárdos György /10 VB-n/ állt rajthoz és ő legeredményesebb 2 egyéni és három csapat VB aranyérmével.

 

- bár a VB érmeket tekintve a magyar hajtók szerezték a legtöbbet /21/, mégis az aranyérmek számát tekintve a hollandok /10/ vezetik az éremtáblázatot.

- a négyesfogathajtósport világ "hajtókirálya" a holland Chardon egyéniben 3 arany- és 5 csapat aranyéremmel!

- 16 eddig megrendezett négyesfogathajtó VB-n, haton - 1972, 1992,1994, 1998, 2000, és 2002-ben nem szereztek érmet a magyarok.

- Mi 1978-ban Kecskeméten és 1984-ben Szilvásváradon rendeztünk négyesfogathajtó VB-t teljes síkerrel egyéniben is csapatban is magyar himnusz csendült fel.

 

- 1985-től rendez a FEI kettesfogathajtó kategóriában világbajnokságot, ahol a magyar hajtó sikerek ugyancsak példanélkülinek számít.

- egyéniben 4 arany-, két ezüst-, és 3 bronzérem a "termés"

- csapatban 3 arany-, 1 ezüstérmet szereztek versenyzőink, akik ezzel a teljesítménnyel a VB éremtáblázatán a világranglista élén állnak.

- 18 versenyzőnk állt eddig rajthoz kettesfogathajtó VB-ken, legeredményesebb versenyzőnk Lázár Vilmos aki ebben a kategóriában a világhajtókirálya 2 egyéni-, és 3 csapataranyérem van gyűjteményében.

- kilenc eddig lebonyolított VB-n csak 1985-ben és 1995-ben nem szereztünk érmet.

- Hazánk 1989-ben Balatonfenyvesen és 1999-ben Kecskeméten rendezett kettesfogathajtó VB-t - előbbin egyéni bronz-, csapat aranyérem, mig utóbbin teljes magyar siker született - egyéni I-II-III és csapat VB bajnoki cím.

- legtöbb VB-n Lázár Vilmos /7/ szerepelt - 1989-óta ott volt valamennyi világversenyen

 

 

A FEI egyesfogathajtó kategóriában 1998-ban írta ki az első VB-t azóta 2002-ben rendeztek világversenyt e kategróiában ezeken magyar érem nem született.

 

 

Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogathajtó világbajnoksága, eddig három VB-t rendeztek és ezen 2000-ben és 2002-ben Taczman Elek révén voltunk érdekeltek és egyéniben ezüst- és aranyérem a jászberényi hajtó VB mérlege.

 

 

 

 

 

A magyar fogathajtósport Európa bajnokai:

négyesfogathajtásban

egyéniben : Abonyi Imre /1971, 1975/, Bárdos György /1977, 1979, 1981/

csapatban: Abonyi Imre, Fülöp Sándor, Papp József/1971/, Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor /1975/, Bárdos György, Muity Ferenc, Fülöp Sándor /1977/,  Bárdos György, Muity Ferenc /1979, 1981/.

 

A magyar fogathajtósport Világbajnokai:

négyesfogathajtásban

egyéniben: Fülöp Sándor /1974/, Abonyi Imre /1976/, Bárdos György /1978, 1980/, Juhász László /1984/

csapatban: Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor /1976/, Bárdos György, Fülöp Sándor, Papp József /1978/,  Juhász László, Fülöp Sándor, Bárdos György /1984/.

 

kettesfogathajtásban

egyéniben: Kecskeméti László /1987/, Lázár Zoltán /1997/, Lázár Vilmos /1999, 2001/,

csapatban: Fehér Mihály, Lázár Vilmos, Szegedi Gábor/1989/, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán, Hegedűs Imre /1999/, Lázár Vilmos, Nyúl Zoltán, Lázár Zoltán /2001/.

 

egyesfogathajtó /mozgássérültek/ kategóriában

egyéniben : Taczman Elek /2002/.

 

Most ismét világbajnokságra készülnek 2003-ban a kettesfogathajtóink, szeptemberben franciaország rendezi a X. kettesfogathajtó VB-t, ahol a magyar hajtók egyéniben is és csapatban is világbajnoki címvédőként áll rajthoz, amennyiben sikerül egyéniben sorrendben negyedszer, csapatban pedig harmadszor VB-t nyerni, ez esetben példanélküli sikersorozatot tudnak maguk mögött legjobb kettesfogathajtóink.

 

2004-ben 20 évvel a sikeres szilvásváradi négyesfogathajtó VB után ismét Magyarország lesz a rendező házigazdája Bács- kiskun megye fővárosában Kecskeméten a XVII. négyesfogathajtó VB-nek. A közönség és a szakma is nagy várakozással tekint az előkészületekre és a VB-re készülő válogatott hajtóinkra.

 

 

 

 

 

 Csak remélni lehet, hogy rendezésben ezúttal is megtudunk felelni a hazai és a nemzetközi szakmai elvárásoknak. Bízunk abban is, hogy a jó eredményekkel sem maradnak adósak négyesfogathajtóink, akik közül nyolc biztos, de lehet, hogy kilenc hajtónk is ott lehet a jövő évi kecskeméti VB rajtnál.

 

 Egy biztos a közönségen nem fog múlni, mert  a magyar sportközvélemény már oly sok hazai világversenyen bizonyította, hogy bennük lehet bízni, rájuk lehet számítani és ez nem volt másképpen az 1971-es budapesti fogathajtó EB-n, vagy az 1978, 1999-es kecskeméti, az 1984-es szilvásváradi, és az 1989-es balatonfenyvesi fogathajtó VB-ken sem.

 

 

2003. március 10.

 

 

- baranyai -