Keresés:
Június 19-21. Bábolna Szabadidős &rev.felk.& regionális díjugrató verseny    |   Június 22-24. Országos díjugrató verseny Nemzeti Lovarda    |   Június 22-24. Pannon Díjugrató Tour I. + Országos Minősítő díjugrató verseny Tamási    |   Június 23. Katafa díjugrató verseny    |   Június 23. Bátor Kupa II. forduló Nyírbátor regionális &szabadidős díjugrató verseny    |   Június 23. Balástyai Búcsú Kupa felkészítő és regionális díjugrató verseny    |   Június 23. Szabadidős Lovasverseny Mohács    |   Június 23. Rédei Szabadidős Lovastalálkozó    |   Június 24. Kiskunfélegyháza regionális és szabadidős díjugrató verseny    |   Június 24. Póni Klub Balatonvilágos    |   Június 24. Szabadidős Lovasverseny Mezőkövesd    |   Június 24. Szabadidős Lovasverseny Balástya    |   
Ügyfélkapu

Lovasünnep

Értékmentés, programalkotás, megvalósítás

Ezt követően az elmúlt 8-10 év munkájáról szólva az elnök hangsúlyozta: 2002-őt követő időszakban, azért kellett összefognunk, hogy erőt mutassunk és ami az elmúlt évtizedek lovas világából megmaradt – tudás, erkölcsi és társadalmi értékek, infrastruktúra, létesítmények – azokkal minél többet tudjunk megmenteni a következő generációk számára. 

A 2010-ig tartó éveket bátran nevezhetjük az értékmentés időszakának, többek között azért, mert a Nemzeti Lovarda ingatlan-spekulánsok célkeresztjébe került. Sajnos az akkori vezetők – akik Magyarországot, a magyar kultúrát és a magyar embereket csak eszköznek és nem célnak tekintették – miközben megadták a támogatást ezekhez a törekvésekhez, egyben érezték, hogy fogy az idejük és gyorsan cselekedni akartak. 

Így azokban az években különösen nagy szükség volt arra a példás összefogásra, amit a lovas társadalom már akkor is megmutatott. 

Létrejött a Nemzeti Lovardáért Alapítvány. Cikkeket, kiadványokat tettünk közé. A mostoha körülmények ellenére is magas szakmai színvonalon működtettük ezt a létesítményt. 

Együtt harcoltunk, hogy a lovardánk megmaradhasson!

A hátráltató folyamatok ellenére ma már büszkén kijelenthetjük, hogy a lónak örök helye van Magyarországon. A magyarok lelkükben, génjeikben hordozzák a ló iránti szeretetünket és hozzáértésünket. 

A sikeres értékmentés időszaka után 2010-ben fellélegezhettünk és végre elkezdődhetett az érdemi munka. A legkiválóbb szakemberek bevonásával megalkottuk a Kincsem Nemzeti Lovas Programot. 

Egy olyan tervet tettünk az asztalra, amely a múltban gyökeredzik, ám a jövőbe mutat; 

a lovaságazatot elválaszthatatlan egységként kezeli, amely magába foglalja a lóversenyzést, a lovassportot, a lótenyésztést; számba veszi, elemzi az ágazat gazdasági kérdéseit; jövőképet ad és presztízst erősít; a fiatalokat teszi a tervek, az intézkedések középpontjába.

Az elnök emlékeztetett rá, hogy az alapdokumentumot 2010 novemberében az Országház Felsőházi termében mutattuk be és 2012. március 12-én kormányhatározatban kaptunk meg a lehetőséget a tovább lépéshez, a megvalósításhoz – mondotta. 

Értékmentés, programalkotás, megvalósítás – ez a mi történetünk, pontosabban ez történt velünk az elmúlt évtizedben.

Összefogás. Szemléletváltás. Új létesítmények.

A Nemzeti Lovardán kívül országszerte még számos lovarda, lovas létesítmény, lovasiskola, épült és újult meg mind az állami, mind a magánszektorban. Ez az időszakunk arról szólt, hogy miként változott meg sportágunk társadalmi megítélése; erősödött a presztízse; hogyan sikerült egyre szélesebb tömegbázist teremtenünk, sok fiatalt megnyernünk; és büszkék lehetünk arra is, hogy lovasvilágunk számtalan gyermek érdeklődését keltette fel, ezzel biztosítva a folyamatosságot. 

Összefogtunk. Változott a szemlélet. Klubélet és szakmai megújulás zajlik napjainkban. Mindezeket az eredményeket az újjászületett Nemzeti Lovarda mindennél ékesebben bizonyítja. 

Mindenkit arra biztatok, hogy nézzen szét és személyesen is győződjön meg arról, milyen minőségben és szakmai színvonalon épült újjá a létesítmény – mondotta Lázár Vilmos, a lovasokat, pedig arra kérte, hogy érezzék a magukénak, vegyék birtokukba a Nemzet Lovardáját!

Többről van szó, mint egy lovardaavatásról: a jövőt, a sikeres lovas jövőt alapozzuk, egy újabb nagyon fontos pillérrel, mondotta, majd Magyarország Miniszterelnökének, a Kormányának, egész Magyarországnak köszönetet mondott a támogatásért.  

Meggyőződésem, hogy a részünkre adott anyagi támogatás és bizalom, egy olyan befektetés, ami mind gazdaságilag, mind társadalmilag messzemenően megtérül. 

Lázár Vilmos köszönetet mondott a beruházás megvalósítóknak, a Magyar Lovas Szövetség szakembereinek és mindazoknak, akik nélkül mindez nem jöhetett volna létre.

Gróf Széchenyi István szellemében

Gróf Széchényi István, az 1828-ban megjelent „Lovakrul” című remekművében, a Lovasok bibliájában megfogalmazott, ma is érvényes intelme szellemében dolgozunk tovább – ami így szól: 

„A lótenyésztés az egész polgári társaságnak hasznot hajtson, 

és az Ország belső erejét nagyobbítsa”

Fő feladatunk – a fiatalok támogatása

Ezt követően az elnök a fiatal lovasokhoz fordult. 

Itt a pódium közelében felsorakoztak piros kabátban a Magyar Lovas Szövetség Talent Tehetséggondozó Programjában résztvevő fiatalok. Rajtuk kívül is sokan vannak a végeken gyerekek, fiatal lovasok, akik álmokat festenek maguk elé, hogy nagy versenyzők lesznek és jelentős sikereket, eredményeket érnek majd el.

Saját példáját idézte: amikor álmokat dédelgettem, felbuzdulva a nagy elődök példáin elhatároztam, hogy világbajnok leszek. 

Fáradhatatlanul küzdöttem, nagy elszántsággal edzettem, mindig jobbra és jobbra törekedtem. Mindez nem sikerülhetett volna, ha nem kapok segítséget a szüleimtől, szakmai támogatást az elődöktől, az edzőktől, a szakemberektől és az akkori vezetőktől. 

Így hát a mi feladatunk sőt küldetésünk, hogy megteremtsünk minden lehetőséget ahhoz, hogy az álmaitokat valóra váltsátok és ezzel együtt az elődeink és a mi álmainkat is beteljesítsétek – mondotta beszédében Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke. 

 

© Magyar Lovas Szövetség | Minden jog fenntartva | Oldaltérkép | Grafika és szerkesztés: Win-Win Position Kft.
Naptár
Archívum
Gyakori kérdések