Gratulálok és köszönöm mindazoknak, akik szellemiekkel, anyagiakkal, kétkezi munkával segítették e lovasközpont  életre hívását és szépülését.

 

*        Mindenekelőtt köszönöm az alig két éve alakult, ám máris jelentős lovas sikerekre visszatekintő Hunyadi Mátyás Lovas Egyesület tagjainak,

*        továbbá azoknak a barátainknak a munkáját, akik a pályaépítést, a csinosítást – a földmunkát, a füvesítést, fásítást, vagy az akadálypark építését stb. – vállalták.

*        Köszönöm az Önkormányzatnak, a Képviselő Testületnek a támogatást, az együttgondolkodást.

 

Mindez, ami itt épült – egy szóval jellemezve – az összefogás szép példája, eredménye.

 

Barátaim!

A létesítmény az egész környék lovasbarátaié.

Az itteni létesítmény, a lovassport, a lovasélet nem csupán a lovasoké. A szentandrásiaké! Mert aligha van esemény, rendezvény a községben és a környéken a lovasok, a lovak nélkül: lovas napok, gyereknap, sárgulás, határjárás, fáklyás felvonulás, házi derby – mind-mind gazdagítják az Önök ünnepeit, szórakozásait.

 

A hagyományőrzés, az értékvédés – és a LÓ: összecsengő gyönyörű fogalmak.

 

A hagyományőrzés nagyszerű eredménye – persze az üzleti haszon mellett – hogy a Békésszentandrási Szőnyegszövő Üzemben az 1920-as évek elejétől szőnek, csomóznak világszerte ismert, elismert torontáli-, és perzsa szőnyegeket. Önök méltán büszkék arra is, hogy a magyar Parlamentet, a washingtoni Fehér Házat és számos nagykövetséget a szentandrási szőnyeg díszíti.

 

Két értékes műemlékük, az 1784-ben épült barokk stílusú Szent András nevét viselő katolikus templom, valamint a szintén barokk stílusú református templom pedig az értékvédés kitűnő példája.

 

Tisztelt Egybegyűltek!

 A mezőhegyesi lófajták piaci esélyei.

E vidék, Békés megye, jelesen Mezőhegyes – ahogy egykoron írták Mező Hegyes – honi lótenyésztésünk, lovaskultúránk, történelmi értékeink egyik fellegvára. Két- és negyedszázada – 1784-ben – a ménes alapításával és ahogy a parancs szól: „a jelesb termetű s tartósabb erejű mének” előállításán túl innen indult lótenyésztésünk új korszaka.

 

A tudatos, átgondolt, szakszerű munka, a származásra és a teljesítményre alapozott kiválasztás viszonylag rövid időn belül látványos eredményre vezetett. A nemzeti kincsünknek számító nyolc védett történelmi lófajtánk közül kettő – a Nóniusz és a Mezőhegyesi félvér (Furioso-North Star) – az itteni tenyésztői zsenialitás szülöttje.

 

Mintegy bíztatásként szívesen mondom el a tenyésztőknek, hogy az igazán jó lónak, jelesen a két mezőhegyesi fajtának jövője – ha úgy tetszik – piaca van.

 

A Nóniusz klasszikus külleme, egyöntetűsége miatt a hobbyló-tenyésztők körében – mint a legkonszolidáltabb megjelenésű magyar lófajta – távlatilag is jelentőssé válhat.

 

A Furioso-North Star elegánsabb, hátas típusú egyedei a sportban, a hobby-lótartásban és a túralovaglásban kitűnően hasznosíthatók. Tenyésztési követelmény a feltétlen használhatóság, a kifogástalan munkakészség, a terhelhetőség és a szilárd szervezet.

 

A példamutató Hunyadi Mátyás Lovas Egyesület

 

A példák azt mutatják, hogy a hajdani lovas-génekből, a lovak iránti szeretetből, tiszteletből és igyekezetből jutott a megyébe és ide Szentandrásra is.

 

A lovas hagyományokat ápoló Békés megyében 36 klub működik. A szinte teljes lovas- és lósport szakágakat felölelő keretek között az idén kereken félszáz versenyt rendeznek. Nagyon okosan különös hangsúlyt helyeznek az utánpótlás nevelésre, a gyerekek lovas-oktatására és a terápiás lovaglásra is.

 

Az eddigiekből is kitűnik, hogy pezsgő és eredményes a Hunyadi Mátyás Lovas Egyesület élete, szakmai munkája is. 27-en vannak. 9 fogatuk közül többen az amatőr és a megyei kategóriás versenyek szereplői. Csikósbemutatóik a környék lovas rendezvényeit színesítik. S eközben jut idejük környezetük csinosítására, lovaspályájuk korszerűsítésére is.

 

A méltó környezet és a szakmai hozzáértés okán az idei évben az Egyesület megkapta a CAN-C kategóriás Békés megyei Bajnokság III. fordulójának rendezési jogát, amely egyben a Délkelet-Magyarországi Regionális Fogathajtó Bajnokság minősítő versenye is.

 

Megannyi szép eredmény, ígéretes tervek.

 

Szentandráson, Békés megyében különösen igazak nagy írónk, Móricz Zsigmond szavai:

 „Az ember és a ló ősi, s meglehetősen ismeretlen okok miattolyan barátságban tud lenni egymással, mint semmilyen más állattal. Az embernek imponál a ló. Lehet, hogy a lónak is az ember?” 

Bízzunk benne, hogy – igen!

 

Ebben a reményben köszöntöm Önöket.

 

Kulturált, színvonalas versenyeket, kellemes, természetközeli kikapcsolódást, további „lovas-vagyon” gyarapodást kívánok – köszöntötte az egybegyűlteket Lázár Vilmos.